Az emberi erőforrások minisztere 13/2018. (VI. 14.) EMMI rendelete
a 2018/2019. tanév rendjéről


A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés a), b), p) és r) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott
feladatkörömben eljárva – a szakképzés tekintetében a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.)
Korm. rendelet 116. § 23. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró innovációért és technológiáért felelős miniszterrel
egyetértésben – a következőket rendelem el:


1. A rendelet hatálya


1. § A rendelet hatálya kiterjed
a) fenntartóra való tekintet nélkül
aa) az általános iskolákra,
ab) a gimnáziumokra,
ac) a szakgimnáziumokra,
ad) a szakközépiskolákra [a továbbiakban az ab)–ad) alpont alattiak együtt: középiskola],
ae) a szakiskolákra [a továbbiakban az ac)–ae) alpont alattiak együtt: szakképző iskola],
af ) a készségfejlesztő iskolákra [a továbbiakban az ab)–af) alpont alattiak együtt: középfokú iskola],
ag) az alapfokú művészeti iskolákra,
ah) a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskolákra [a továbbiakban az aa)–ah) alpont alattiak együtt:
iskola],
ai) a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények iskoláira és kollégiumaira,
továbbá a fejlesztő nevelést-oktatást végző iskolaként működő gyógypedagógiai, konduktív
pedagógiai nevelési-oktatási intézményekre,
aj) a kollégiumokra,
ak) a többcélú intézmények iskoláira és kollégiumaira [a továbbiakban az a) pont alattiak együtt:
nevelési-oktatási intézmény],
b) az Oktatási Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal),
c) a fővárosi és megyei kormányhivatalokra, a járási (fővárosi kerületi) hivatalokra,
d) a tankerületi központra és a Klebelsberg Központra,
e) a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalra, valamint a szakképzési centrumokra,
f ) a tanulókra és az iskolákba jelentkezőkre,
g) a pedagógusokra,
h) a nevelő és oktató munkát végző más szakemberekre és a nem pedagógus-munkakört betöltőkre, valamint
i) a tanulók és a jelentkezők törvényes képviselőire.


2. A tanév, a tanítási év
2. § (1) A nevelési-oktatási intézményekben a munkát a tanév, ezen belül a tanítási év keretei között kell megszervezni.
(2) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a 2018/2019. tanévben a tanítási év első tanítási napja 2018. szeptember
3. (hétfő) és utolsó tanítási napja 2019. június 14. (péntek). A tanítási napok száma – ha e rendelet másképp
nem rendelkezik – száznyolcvanegy nap. A nappali oktatás munkarendje szerint működő szakgimnáziumban
százhetvenkilenc, gimnáziumban, szakközépiskolában és szakiskolában száznyolcvan nap a tanítási napok száma.
(3) Az iskola utolsó, befejező évfolyamán vagy befejező szakképzési évfolyamán az utolsó tanítási nap
a) középfokú iskolákban – a b)–e) pontban meghatározott kivétellel – 2019. május 2.,
b) a rendészetért felelős miniszter fenntartásában működő szakgimnáziumokban
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2018. évi 85. szám 4267
ba) a másfél tanéves képzés esetén 2019. január 4.,
bb) a két tanéves képzés esetén 2019. május 24.,
c) a honvédelemért felelős miniszter fenntartásában működő, kizárólag a honvédelemért felelős miniszter
hatáskörébe tartozó szakképesítésekre való felkészítést folytató szakképző iskolában 2019. május 24.,
d) szakképző iskolákban féléves, másfél éves, két és fél éves képzésben vagy keresztféléves oktatásban, egész
számú tanéves képzésben részt vevő tanulók részére 2019. január 4.,
e) a két évfolyamos részszakképesítésekre való felkészítést folytató szakiskolákban és a Szakképzési Hídprogram
keretében részszakképesítésekre való felkészítést folytató szakközépiskolákban 2019. május 31.
(4) A tanítási év lezárásának, a tanuló minősítésének, a magasabb évfolyamra lépésnek nem akadálya, ha az iskola
a rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt kieső tanítási napokat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi
CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 30. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nem tudja teljes egészében
pótolni. Az iskola indokolt esetben gondoskodik az elmaradt tananyag 2019/2020. tanítási évben történő
feldolgozásáról.
(5) A tanítási év lezárását követően az iskola – ha az iskola fenntartója azzal egyetért és az ahhoz szükséges feltételeket
biztosítja – a tanulói részére pedagógiai program végrehajtásához nem kapcsolódó foglalkozásokat szervezhet,
amelyeken a részvételt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az iskola igazgatójához benyújtott kérelemben
kezdeményezheti.
(6) A 2018/2019. évi átmeneti időszak téli közfoglalkoztatásával összefüggő képzési programban felnőttoktatás
keretében részt vevő tanulók a 2018/2019. tanévre 2018. szeptember 1-jét követően is beiratkozhatnak.
(7) Az EFOP-3.7.1-17 „Aktívan a tudásért” projektben felnőttoktatás keretében részt vevő tanulók a 2018/2019. tanévre
2018. szeptember 1-jét követően is beiratkozhatnak.
3. § (1) Az alapfokú művészeti iskolákban és a felnőttoktatásban a tanítási év első és utolsó napját – a tanítási év első és
utolsó hetének keretében – az igazgató határozza meg.
(2) A szakképesítések megszerzésére való felkészítés a szakképző iskola azon szakképzési évfolyamain, amelyeken
– a szakképzésről szóló törvényben szabályozott esetekben – közismereti képzés nem folyik, a keresztféléves
oktatásszervezés keretében február első hetében is megkezdhető. A tanítási év első és utolsó napját az iskola
igazgatója állapítja meg a 2. § (3) bekezdése figyelembevételével úgy, hogy a tanítási napok száma a 2. §
(2) bekezdésében foglaltaknak megfeleljen.
4. § (1) A tanítási év első féléve 2019. január 25-ig tart. Az iskolák 2019. február 1-ig értesítik a tanulókat, kiskorú tanuló
esetén a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről. A 3. §-ban meghatározott esetekben az első
félév utolsó napját az igazgató állapítja meg. Az értesítést ettől a naptól számított öt munkanapon belül kell
megküldeni.
(2) Az első félév és a tanítási év utolsó napját követő tizenöt napon belül az iskoláknak nevelőtestületi értekezleten
el kell végezniük a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi
értekezletről készített jegyzőkönyvet tájékoztatás céljából meg kell küldeni az iskolaszéknek, az intézményi
tanácsnak és a fenntartónak.
(3) A tanítási évben nevelőtestületi értekezleten el kell végezni az adott intézményre vonatkozó, az országos
kompetenciamérés, a nyelvi mérés, a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókkal kapcsolatos támogató rendszer,
valamint a NETFIT® rendszer szerinti fizikai fittségi mérések legutolsó rendelkezésre álló adatainak elemzését,
értékelését. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet tájékoztatás céljából meg kell küldeni
az iskolaszéknek, az intézményi tanácsnak és a fenntartónak.


3. Tanítási szünet a tanítási évben, a tanítás nélküli munkanapok
5. § A tanítási évben – a tanítási napokon felül – a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai
célra az általános iskolában és az alapfokú művészeti iskolában hat, a nappali oktatás munkarendje szerint működő
gimnáziumban, szakközépiskolában és szakiskolában hét, a szakgimnáziumban nyolc munkanapot tanítás
nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról – a nevelőtestület
véleményének kikérésével – az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni, egy tanítás nélküli munkanap kizárólag
pályaorientációs célra használható fel.
4268 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2018. évi 85. szám
6. § (1) Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2018. október 26. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2018. november 5.
(hétfő).
(2) A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2018. december 21. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2019. január 3.
(csütörtök).
(3) A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2019. április 17. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2019. április 24.
(szerda).
(4) Az iskola az (1)–(3) bekezdésben meghatározott szünetek mellett – a tanítási év kezdő és befejező napjának
változatlanul hagyásával – más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, valamint a szünetek kezdő és befejező
napját módosíthatja, ha – az Nkt. 30. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak megtartásával – heti pihenőnapon
tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti.
(5) A nemzetiségi oktatásban részt vevő iskolák az (1)–(3) bekezdésben meghatározott időpontoktól eltérhetnek,
továbbá a (4) bekezdésben meghatározottak szerint a tanulók részére szünetet adhatnak, ha azt a nemzetiségi
hagyományok vagy az anyanemzet hagyományai indokolják.
(6) Az (1)–(5) bekezdésben szabályozott szünetek napjain, ha azok munkanapra esnek, az iskolának – szükség esetén –
gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről. A felügyelet megszervezéséről több iskola közösen is gondoskodhat.
(7) A jogszabály által országosan, egységesen elrendelt munkanap-áthelyezést – az Nkt. 30. § (1) bekezdése értelmében –
a nevelési-oktatási intézményekben is alkalmazni kell.


4. A vizsgák rendje
7. § (1) Az érettségi vizsgákat, a szakképző iskolai szakmai vizsgákat az 1. mellékletben foglaltak szerint kell megtartani.
(2) Az alapfokú művészeti iskolákban a tanítási év utolsó három hetében lehet vizsgát szervezni. A vizsga időpontját
az iskola igazgatója határozza meg.
5. A középfokú iskolai, a kollégiumi, valamint a Köznevelési és a Szakképzési Hídprogramba történő
felvételi eljárás lebonyolításának ütemezése a 2018/2019. tanévben
8. § A középfokú iskolai, a kollégiumi, valamint a Köznevelési és a Szakképzési Hídprogramba történő felvételi eljárás
lebonyolításának ütemezését a 2. melléklet tartalmazza.


6. A tanulmányi versenyek
9. § (1) A 3. melléklet tartalmazza azoknak a tanulmányi versenyeknek a jegyzékét, amelyeket az oktatásért felelős miniszter
hirdet meg az iskolák részére, továbbá amelyeket pályáztatás nélkül anyagilag és szakmailag támogat.
(2) Az iskola a munkatervében határozza meg azokat a tanulmányi versenyeket, amelyekre felkészíti a tanulókat.
(3) Az iskola a jegyzékben nem szereplő tanulmányi versenyre, továbbá diákolimpiára is felkészítheti a tanulókat.
Ha az adott versenyt a munkaterv elfogadásakor még nem hirdették meg, akkor a felkészítést a munkatervben
való feltüntetés nélkül is elvégezheti. Ha a versenyek anyagi ráfordítást igényelnek, akkor a fenntartó egyetértése
szükséges.
(4) A szakképzés tanulmányi versenyei tekintetében az (1) és a (3) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy a szakképesítésért felelős miniszter az általa meghirdetett szakmai tanulmányi versenyre
vonatkozó felhívásnak a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben történő megjelentetéséről
2018. november 16-ig gondoskodik, egyúttal intézkedik a felhívásnak a kormányzati portálon való közzétételéről.


7. A témahetek megszervezése
10. § (1) A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.
(VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R.) 7. § (4) bekezdése szerinti projektoktatást lehetővé tevő témaheteket
a tanítási évben az oktatásért felelős miniszter az alábbi időpontok szerint hirdeti meg:
a) „Pénz7” pénzügyi és vállalkozói témahét 2019. február 25. és 2019. március 1. között,
b) Fenntarthatósági Témahét 2019. március 18. és 2019. március 22. között,
c) Digitális Témahét 2019. április 8. és 2019. április 12. között.
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2018. évi 85. szám 4269
(2) A nevelési-oktatási intézmény a munkatervében meghatározott módon részt vehet a témahetekhez kapcsolódó
programokon, továbbá a tantervben előírt, az adott témával összefüggő tanítási órákat, foglalkozásokat a témahét
keretében megszervezheti.


8. Országos mérés, értékelés, szakmai ellenőrzés elrendelése
11. § (1) Az Nkt. 80. § (1) bekezdése alapján, az R. 79. § (6) bekezdésében meghatározott méréseket, értékeléseket
a 2018/2019. tanévben a Hivatal szervezi meg 2019. május 29. napjára. A mérés napja tanítási napnak minősül,
amelyet az érintett tanulók a mérésben való részvétellel teljesítenek, további kötelező tanórai foglalkozás
a művészeti és a testnevelés órák kivételével számukra nem szervezhető. A méréshez szükséges adatokat az érintett
nevelési-oktatási intézmények a Hivatal részére 2018. november 23-ig küldik meg, a Hivatal által meghatározott
módon.
(2) A hatodik, a nyolcadik és a tizedik évfolyamon a matematikai alapkészségek vizsgálatához szükséges mérőeszközt
az adott nemzetiség nyelvén is rendelkezésre kell bocsátani azokban az iskolákban, amelyekben a matematika
tantárgyat az adott nemzetiség nyelvén oktatják, és az (1) bekezdésben meghatározott mérést az adott nemzetiség
nyelvén bonyolítják le.
(3) A Hivatal 2020. február 28-ig országos, intézményi és fenntartói szintű elemzéseket készít, majd megküldi
az intézményi szintű elemzéseket az intézmények vezetőinek, az intézményi és a fenntartói szintű elemzéseket
a fenntartóknak, továbbá azokat a honlapján nyilvánosságra hozza. A Hivatal az országos elemzést megküldi
az oktatásért felelős miniszternek.
(4) Az R. 135. §-a alapján a két tanítási nyelvű nevelést-oktatást folytató általános iskolában a Hivatal 2019. május 15-én
szervezi meg azt a célnyelvi mérést, amely a hatodik évfolyamon a Közös Európai Referenciakeret (a továbbiakban:
KER) szerinti A2 szintű, a nyolcadik évfolyamon a KER szerinti B1 szintű nyelvtudást méri. A méréshez szükséges
adatokat az érintett általános iskolák a Hivatal részére 2018. november 23-ig, az elvégzett iskolai vizsgálatok tanulói
és intézményi adatait 2019. június 12-ig küldik meg, a Hivatal által meghatározott módon. A mérések eredményét
az érintett általános iskola a Hivatal által közzétett javítókulcsok alapján állapítja meg, és az eredményeket idegen
nyelvenként és évfolyamonként lebontva a honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon teszi közzé
2019. június 12-ig.
(5) A (4) bekezdésben foglalt iskolák célnyelvi mérésben részt vevő tanulóinak kivételével az iskolák hatodik
és nyolcadik évfolyamán angol vagy német nyelvet első idegen nyelvként tanulók körében le kell folytatni
a Hivatal által szervezett írásbeli idegen nyelvi mérést. A tanulók idegen nyelvi szövegértési készségeit vizsgáló
mérőeszközöket a Hivatal készíti el, a mérést az iskola pedagógusai 2019. május 22-én végzik el a Hivatal által
az iskolákhoz eljuttatott mérőeszközök alkalmazásával. Az iskola a mérést saját döntése alapján kiegészítheti
az idegen nyelvi szóbeli tudásfelméréssel is az érintett tanulóknál. A méréshez szükséges adatokat az érintett
nevelési-oktatási intézmények a Hivatal részére 2018. november 23-ig, az elvégzett iskolai vizsgálatok tanulói és
intézményi adatait 2019. június 12-ig küldik meg, a Hivatal által meghatározott módon. A mérések eredményét
az érintett iskola a Hivatal által közzétett javítókulcsok alapján állapítja meg, és az eredményeket idegen
nyelvenként és évfolyamonként lebontva a honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon teszi közzé
2019. június 12-ig.
(6) A tanuló eltérő ütemű fejlődéséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó egyéni hátrányok csökkentése, továbbá
az alapkészségek sikeres megalapozása és kibontakoztatása érdekében az általános iskolák 2018. október 12-éig
felmérik azon első évfolyamos tanulóik körét, akiknél az óvodai jelzések vagy a tanév kezdete óta szerzett
tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a későbbiekben támogatni, és ezért a tanító
indokoltnak látja az azt elősegítő pedagógiai tevékenység megalapozásához a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló
rendszer alkalmazását. Az igazgatók 2018. október 26-ig a Hivatal által meghatározott módon jelentik a Hivatalnak
az érintett tanulók létszámát. Az e bekezdésben meghatározott vizsgálatokat az iskoláknak a kiválasztott tanulókkal
2018. november 30-ig kell elvégezniük.
(7) A 2018/2019. tanévben az Nkt. 80. § (9) bekezdése alapján, országos mérés, értékelés keretében a tanulók fizikai
állapotának és edzettségének vizsgálatát az iskoláknak – az 1–4. évfolyamon, valamint a felnőttoktatásban tanulók
kivételével – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók esetében 2019. január 9. és 2019. április 26.
között kell megszervezniük. A mérés eredményeit az érintett nevelési-oktatási intézmények 2019. május 31-ig töltik
fel a NETFIT® rendszerbe.
4270 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2018. évi 85. szám
12. § (1) A Hivatal 2019. január 2. és 2019. március 29. között szakmai ellenőrzés keretében megvizsgálja az óvodákban
az óvodába járási kötelezettség teljesítését és dokumentálását.
(2) Az ellenőrzésről készült jelentést a Hivatal 2019. június 28-ig küldi meg az oktatásért felelős miniszter részére.
9. Az országos mérés, értékelés alapján meghatározott tanulói képességszinthatárok
13. § Az országos mérés, értékelés alapján meghatározott tanulói képességszinthatárokat a 4. melléklet tartalmazza.


10. Záró rendelkezések
14. § Ez a rendelet 2018. szeptember 1-jén lép hatályba.
15. § Ez a rendelet 2020. június 1-jén hatályát veszti.


Dr. Kásler Miklós s. k.,
emberi erőforrások minisztere